Vasvártól Máramarosig – Magyar tájakon

Határtalanul kirándulás beszámolója – HAT-KP-1-2022/1-000056

Pályázatunk célja tanulóink nemzettudatának megalapozásán túl a történelmi emlékeink megtekintése, a tudatos környezeti magatartás fejlesztése, a természeti örökségünk megbecsülése, Erdély földrajzának, kulturális emlékeinek megismerése, az ott élő emberek sorsának, életének megtapasztalása volt.

A kirándulást megelőzték az előkészítő tanórák, melyeken a technikai tudnivalók mellett főleg az útitervünk szerinti települések, az ott élő emberek történelmének megismertetése volt. Az aulánkban felragasztott jelenlegi és a nagyMagyarország határvonala segített az arányok megismerésében, az összefüggések megértésében.

Az előkészítő óra során a tanulókkal megismertettük a Magyarország határain túl élő magyarság történetét, helyzetét, létszámát, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okait. Térkép segítségével végignéztük a kirándulás helyszíneit. Megbeszéltük a kirándulás részletes programját, kiosztottuk a feladatokat a diákoknak, megalakítottuk a csoportokat. Megismerkedtettük a diákokat a toleráns és kooperatív viselkedés és az autóbuszos utazás alapszabályaival.

1.nap Hosszú utazás (Bihar megye székhelyéig, Nagyváradig) után kezdtük Erdéllyel való ismerkedésünket.  A „Körös-parti Párizs”-ban Ady nyomába szegődve bepillantást nyerhettünk a 20. század elejének pezsgő kávéházi kultúrájába, abba a korszakba, amikor Nagyvárad a „Kelet Párizsa” volt. Ismerkedtünk Ady és Léda legendás kapcsolatával, a gyönyörű, szecessziós épületekkel és természetesen megtekintésre került a Székesegyház is, amelyet Szent László király emlékére szenteltek fel, akihez Erdélyben szintén számos legenda kötődik. Folytattuk utazásunkat és a Rézhegység leghíresebb pontján, a Királyhágón áthaladva megérkeztünk a történelmi Erdély területére, az Erdélyi Medencébe. Szállásunk a tordaszentlászlói csodálatos panzióban volt.

2.nap reggeli után Kolozs megye székhelyével, Kolozsvárral ismerkedtünk. A fő tér környéki sétánk során megtekintettük a székesegyházat, Mátyás király híres lovasszobra és Mátyás király szülőházát is. Mátyás király alakja legendás, ezek közül elevenítettünk meg néhányat. Nem hiányozhatott a programból a híres Házsongárdi temető sem, ahol egy rövid séta során felkerestünk erdélyi hírességeket végső nyughelyükön (pl. Apáczai Csere János, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Szilágyi Domokos). A nap második felében elhaladtunk a sok legendát is őrző Tordai-hasadék mellett, s közben felidéztük a Szent Lászlóról szóló legendákat is, amelyek különösen fontos szerepet játszanak a helyiek hagyományaiban. Megismerkedtünk „Szent László pénzével” is. Nagyenyedre, a híres egyetemi városba vezetett utunk, amelynek kollégiumát Bethlen Gábor alapította. (Útközben, Nagyenyed környékén haladva megemlítettük A nagyenyedi két fűzfa történetét is, Jókai műve alapján.) A nap lezárásaként az egyik legbájosabb, és a helyi hagyományokat leginkább őrző kis faluba, Torockóba utaztunk, ahol ottani diákokkal kölcsönösen bemutattuk iskolánkat.

3.nap reggeli után útnak indultunk, s a Székelyföld legendás területeit kerestük fel. Marosvásárhely a magyarság szép és látnivalókban rendkívül gazdag városa, mely számos magyar vonatkozással bír. A Bolyaik és a virágok városa nevezetes a Kultúrpalotáról is, amelynek festett üvegablakai nemcsak híres magyar politikusokat és művészeket ábrázolnak (köztük Jókait, Kossuthot, Petőfit, Liszt Ferencet), hanem a hun-székely közös eredet hagyományaiból kiindulva székely falusi környezetben és a népi építészet formavilágát felhasználva mutatják be a hun őstörténet jeleneteit és székely népballadákból vett jeleneteket is. Az említett balladák közül egyet mi is felolvastunk (pl. Kádár Kata). Marosvásárhelyen töltötte a legenda szerint utolsó éjszakáját Petőfi, mielőtt elindult volna a számára végzetes fehéregyházi csatába. Marosvásárhelyi sétánk után Erdőszentgyörgyre utaztunk, s megismerkedtünk Rhédey Claudia grófnő történetével, aki a mai angol uralkodónak, II. Erzsébetnek apai ági ükanyja is volt. Ezután Szovátára utaztunk, amelynek fő nevezetessége a Medve-tó. Ez egy sókarszton létrejött heliotermikus tó, amely 1875-ben keletkezett. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sétáltunk a tó partján és felkerestük a híres „sóhegyet” is, s pihenőnk alatt felelevenítettük a tó keletkezésének legendáját.

4.nap reggelit követően hazaindulunk, de előbb a magyar irodalom egy újabb, rendkívül fontos alakjának, Arany Jánosnak szülővárosába, Nagyszalontára utazunk. Az egykor a fő tér helyén álló vár egyik tornyát Arany János fia, Arany László kezdeményezésére felújították.

A kirándulást követően az értékelő órákon a diákok által elkészített prezentációkat megnéztük, értékelték egymás munkáit, összegeztük a látottakat és hallottakat. A diákok elmondták benyomásaikat a határon túli területekről, az ott élő lakosság életéről és helyzetéről. Az elkészített fotókból készítettünk egy gyűjteményt, amelyet közösen végig nézve újra átélhettük a megszerzett élményeket.

Az elkészített prezentációkat a Nemzeti Összetartozás napja utáni hétfőn megtekintette az iskola diáksága is.